A felületkezelés jelentősége a vezérlőszelep-öntvényekben
Vezérlőszelep öntvények széles körben használják olyan iparágakban, mint a petrolkémia, az energiatermelés, a kohászat, a gyógyszeripar és a tengerészet. Változatos környezetben működnek, potenciálisan nagy nyomással, magas hőmérséklettel, erősen korrozív közeggel és részecskéket tartalmazó folyadékokkal. Az öntőfelületek közvetlenül érintkeznek a technológiai folyadékkal, és hatékony védelem nélkül érzékenyek a korrózióra, kopásra vagy kifáradási sérülésekre. A felületkezelési technológiák növelhetik a szabályozószelep-öntvények korrózióállóságát, kopásállóságát és élettartamát, így döntő lépést jelentenek a szelepek hosszú távú, stabil működésének biztosításában.
A nikkelezés alkalmazásai
A nikkelezés egy gyakori galvanizálási vagy kémiai bevonási eljárás, amelyet galvanizálásként és vegyi bevonatként sorolnak be. A galvanizálás egyszerű szerkezetű és szabályos formájú szabályozószelep-öntvényekhez alkalmas, sűrű, egyenletes bevonatot képezve, amely javítja a korrózióállóságot. A kémiai nikkelezés viszont nem támaszkodik az alkalmazott áramra, és egyenletes bevonatot képezhet összetett formákon és belső üregeken. Ezért alkalmas összetett belső járatokkal vagy erősen korrozív folyadékokkal rendelkező szeleptestekhez. A nikkelező réteg kiváló kopásállóságot kínál, meghosszabbítva az élettartamot semleges vagy enyhén korrozív környezetben, például az olaj- és gáziparban, valamint a vegyiparban.
A termikus permetezési technológia alkalmazásai
A termikus permetezés olyan eljárás, amelynek során olvadt vagy félig olvadt anyagot permeteznek az öntvény felületére nagy sebességű lánggal, ívvel vagy plazmával bevonat kialakítására. A gyakori permetezőanyagok közé tartozik a volfrám-karbid, az alumínium-oxid és a króm-oxid. Ez a módszer alkalmas nagy keménységet és kopásállóságot igénylő szabályozószelep-öntvényekhez, például hígtrágya csővezetékekben, szénvegyi üzemekben és magas hőmérsékletű gázkörnyezetekben. A termikus permetbevonatok nagy kötési szilárdságot és szabályozható vastagságot kínálnak, jelentősen javítva nemcsak a kopásállóságot, hanem bizonyos mértékig a korrózióállóságot is.
A bevonat permetezésének alkalmazásai
A bevonatszórás epoxigyanta, poliuretán vagy fluor-szénhidrogén bevonatot használ, hogy védőfóliát képezzen az öntvény felületén. Elsődleges funkciója a légköri és közegkorrózió elleni védelem, ugyanakkor az esztétika és az azonosítás biztosítása. Az epoxi bevonatok alkalmasak beltéri és általános ipari csővezeték szelepekhez, kiváló sav- és lúgállóságot kínálnak; a poliuretán bevonatok jó időjárásállóságot biztosítanak, és alkalmasak kültéri használatra; a fluor-szénhidrogén bevonatok pedig kiváló időjárás- és korrózióállóságot biztosítanak, így alkalmasak part menti környezetbe és vegyi üzemekbe. Ez az eljárás egyszerűen alkalmazható és viszonylag alacsony költségű, így gyakori választás a sorozatgyártású szelepeknél.
A nitridálás és karburálás alkalmazásai
A nitridálás és a karburálás olyan felületi hőkezelési eljárások, amelyek erősítő réteget képeznek az öntvények felületén. A nitridálás nitrideket képez az acél hordozón, növelve a felületi keménységet és a kopásállóságot, miközben megtartja a mag szívósságát. Ez alkalmassá teszi nagy nyomáskülönbségben és részecskékkel terhelt folyadékokban való használatra. A karburálás a felületi réteg széntartalmának növelésével növeli a felületi keménységet és a kopásállóságot. Gyakran használják vezérlőszelepüléseken vagy szelepdugókon, ahol nagy kopásállóságra van szükség. Mindkettő hatékonyan javítja a felületi tulajdonságokat, de a korrózióállóságra gyakorolt hatásuk korlátozott, és általában más korróziógátló bevonatokkal együtt használják őket.
A rozsdamentes acél passziválásának alkalmazásai
A kémiai passziválást általában rozsdamentes acél vezérlőszelep-öntvényeken használják, hogy stabil, sűrű passziváló filmet képezzenek. Ezt az eljárást elsősorban ausztenites és duplex rozsdamentes acél szeleptesteken alkalmazzák, jelentősen javítva a korrózióállóságot, valamint megelőzve a lyukas és réskorróziót. A passziválást általában olyan iparágakban használják, mint az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, a vízkezelés és a tengerészet, ahol a tisztaság és a korrózióállóság a legfontosabb. A passzivált szeleptestek stabilan működnek korrozív környezetben, például kloridionokban, savakban és lúgokban, jelentősen meghosszabbítva élettartamukat.
A foszfátozás alkalmazásai
A foszfátozás egy felületátalakító bevonat, amelyet általában szénacél vezérlőszelep-öntvényeken használnak. A felületen foszfátfilmet képezve javítja az aljzat korrózióállóságát és a bevonat tapadását. Míg maga a foszfátréteg korlátozott védő tulajdonságokkal rendelkezik, jelentősen javíthatja a későbbi festékek vagy bevonatok tapadását. A foszfátozást gyakran használják szénacél szabályozószelepek előkezelésére, különösen epoxi-, poliuretán- és egyéb bevonatokat igénylő eljárásokban. A foszfátozás javíthatja az általános korrózióvédelmet.
Az elektrogalvanizálás alkalmazásai
Az elektrogalvanizálás alacsony ötvözetű acél vagy szénacél vezérlőszelep öntvényekhez alkalmas. A cinkréteg katódos védelmet nyújt az áldozati anód hatására, lassítva az aljzat korrózióját. Ez a módszer alacsony költségű, és alkalmas a szeleptest alkatrészeihez légköri környezetben, de nem alkalmas erős savas vagy lúgos környezetben való használatra. Az elektrogalvanizálást általában alacsony korrozív környezetben használják, például épületvízellátó rendszerekben és általános ipari üzemi csövekben és szelepekben.