Melyek a présöntés és homoköntés előnyei és hátrányai a pneumatikus gépi öntvények gyártásában

A présöntés egy fémöntési eljárás, amelynek során az olvadt fémet nagy nyomással egy acélformába fecskendezik. Általában alumínium-, magnézium- és cinkötvözetekhez használják precíziós alkatrészekben. In pneumatikus mechanikus öntvények , a présöntést széles körben alkalmazzák nagy méretpontossága és gyártási hatékonysága miatt.

A présöntvény előnyei pneumatikus mechanikus öntvényekhez

1. Nagy pontosság és méretstabilitás: A présöntvény alkatrészek sima felülettel és szűk tűréssel rendelkeznek, jellemzően ±0,05–0,1 mm között. A nagy méretpontosság megbízható tömítőfelületeket és egyenletes légáramlási csatornákat biztosít pneumatikus rendszerekben.

2. Kiváló felületi minőség: Az öntött felületek simaak, és gyakran minimális utófeldolgozást igényelnek, csökkentve a megmunkálási költségeket és megkönnyítve a közvetlen összeszerelést.

3. Magas gyártási hatékonyság: A présformák több tízezer cikluson keresztül ismételten használhatók, így ideálisak pneumatikus alkatrészek nagyüzemi gyártásához.

4. Komplex geometriai képességek: A présöntvény vékony falakat, bonyolult üregeket és kis kiemelkedéseket tesz lehetővé, megfelelve a belső légcsatorna kialakításának követelményeinek.

5. Magas anyagfelhasználás: Szinte az összes olvadt fém kitölti a formát, minimalizálva a hulladékot és csökkentve az anyagköltségeket.

A pneumatikus mechanikus öntvények présöntésének hátrányai

1. Magas öntőforma költség: A présöntőformák nagy szilárdságú acélból készülnek, ami jelentős előzetes befektetést eredményez, így kevésbé alkalmas kis mennyiségű gyártásra.

2. Vastagsági korlátok: A présöntvény ideális vékony falú alkatrészekhez; vastag szakaszokon belső feszültségkoncentráció vagy porozitási hibák alakulhatnak ki.

3. Anyagkorlátozások: A magas olvadáspontú fémek és egyes speciális korrózióálló ötvözetek nem alkalmasak présöntésre.

4. Hőrepedések és porozitási kockázat: A gyors hűtés és a nagynyomású befecskendezés helyi termikus repedéseket vagy gázporozitást okozhat, ami szigorú folyamatszabályozást tesz szükségessé.

A homoköntés áttekintése

A homoköntés során homokformát használnak az üreg kialakításához, amelybe olvadt fémet öntenek. Lehűlés után a formát eltörik, hogy visszanyerjék az öntvényt. A homoköntés a fémek széles skálájára alkalmas, beleértve a vasat, acélt és alumíniumötvözeteket. A pneumatikus mechanikus öntvényeknél a homoköntést főként nagy, kis térfogatú vagy összetett alkatrészekhez használják.

A homoköntés előnyei pneumatikus mechanikus öntvényekhez

1. Széles körű anyagkompatibilitás: A homoköntvény magas olvadáspontú ötvözeteket és különféle fémeket alkalmaz, rugalmasságot biztosítva az anyagválasztásban.

2. Alacsony öntőforma költség: A homokformák olcsók és ideálisak kis szériás gyártáshoz vagy prototípus fejlesztéshez.

3. Méretezési rugalmasság: Alkalmas nagy és vastag falú alkatrészekhez, csökkentve a belső feszültséget és a repedés kockázatát.

4. Magas tervezési szabadság: Az összetett belső csatornák és a többüreges kialakítások könnyebben megvalósíthatók a formanyitási korlátozások nélkül.

5. Hőállóság: A homokformák ellenállnak a magas hőmérsékletnek, csökkentve a termikus repedéseket és a hidegzárási hibákat.

A pneumatikus mechanikus öntvények homoköntésének hátrányai

1. Alacsonyabb méretpontosság: A tipikus tűrések ±0,3–0,5 mm, gyakran további megmunkálást igényelnek a kritikus tömítőfelületeknél.

2. Érdes felületkezelés: A homoköntött felületek durvák, utófeldolgozást igényelnek, ami növeli a költségeket és a gyártási időt.

3. Hosszabb gyártási ciklus: Hosszabb az öntőforma előkészítési és hűtési ideje, ami korlátozza a nagy mennyiségű gyártásra való alkalmasságot.

4. Alacsonyabb anyagfelhasználás: A homokformák minden öntés után eltörnek, ami nagyobb anyagveszteséget eredményez a présöntéshez képest.

5. A folyamat változékonysága: Az öntési minőséget befolyásolhatja a homok minősége, a nedvesség és az öntési sebesség, ami kisebb konzisztenciát eredményez.

A megfelelő öntési mód kiválasztása

A pneumatikus mechanikus öntvénytervezésben a présöntés és a homoköntés közötti választás az alkatrészmérettől, az anyagtól, a gyártási mennyiségtől és a pontossági követelményektől függ. A kisméretű, vékony falú alkatrészek, mint a hengerek és szelepek, a présöntvény előnyeit élvezik a tömítési teljesítmény és a gyártási hatékonyság érdekében. A nagy házak, a kis térfogatú alkatrészek vagy a magas olvadáspontú ötvözetek jobban megfelelnek a homoköntéshez, hogy csökkentsék a szerszámköltségeket és alkalmazkodjanak a bonyolult geometriákhoz.